Nyílt levél

A Magyar Tudományos Akadémia szerepének erősítéséről

"A legnagyobb szerencsétlenség a bölcsek számára, ha nincs befolyásuk." - Hérodotosz

Tisztelt Magyar Tudományos Akadémia!

Az Alaptörvény X. cikkének (2) bekezdése szerint: "Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.". Ez az alapvető rendelkezés egy olyan alkotmányos garanciát hivatott biztosítani a hatalmi túlkapások ellen, ami egy felvilágosult jogállam számára elengedhetetlen. A tudomány művelőit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hivatott összefogni. Leegyszerűsítve mondhatjuk, hogy tudományos igazságok kérdésében és kutatások értékelésére szervezeti szinten kizárólag az MTA-nak (illetve az általa kijelölteknek) van hatásköre.

Álláspontunk szerint ma Magyarországon a pártállam tudományos igazságok kérdésében is magához vonta a döntés jogát, és tudományos kutatások értékelését is végzi. Ezek mögött az MTA alkotmányos szinten megjelölt kardinális szerepét nem látjuk. Ezzel álláspontunk szerint a pártállam sérti az Alaptörvény fent hivatkozott kógens normáját. Vélelmezzük, hogy ez a jelenség nem az MTA jogsértő magatartása miatt áll fenn, hanem a pártállam hatalomfüggéséből levezethető totalitárius törekvéseknek köszönhető.

Véleményünk szerint egy ilyen súlyú, folyamatosan és tartósan fennálló alkotmánysértés esetén az egész magyar társadalomnak fel kell emelnie a szavát. Ez egy kardinális probléma, amely álláspontunk szerint egyike azon rendszerszintű problémáknak, amik Magyarországot jelenleg sújtják, és egy nem kívánt totalitárius és zsarnoki hatalom felé sodorják. Kíváncsiak vagyunk, hogy mit gondol ezekről a témákról az MTA annak ismeretében, hogy az Alaptörvény a tudományos igazságok kérdéseiben való döntést az MTA kizárólagos hatáskörébe utalja.

Konstruktív javaslatainkat az alábbi pontokban foglaljuk össze:

Az MTA szerepe az igazságszolgáltatásban

Közismert, hogy egy bírósági ítélet (valamint a megállapított tényállásból az ítéletig vezető logikai láncolat) a logika alapvető szabályaival nem lehet ellentétes (BH1999. 44.). A jelenlegi igazságszolgáltatásnak van egy Achilles sarka, ami teret enged annak, hogy a Kúria olyan ítéleteket hozhasson, ami a logika alapvető szabályainak megsértésével jött létre. A Kúria ítéleti indokolásával a fél csak az eljárás legvégén találkozik, így azt a fél korábban nem támadhatja meg a bíróság előtti eljárásban, például kirendelt szakértő igénybevételével. Az ultima ratio döntés tehát úgy kerül a felek elé, hogy az akár ügydöntő logikai hibát is tartalmazhat, ám ez ellen senki nem tehet semmit.

Innentől kezdve lehetnek akármilyen jó jogszabályok, az igazságszolgáltatás csak egy színjáték lesz. A végén ugyanis akár egy logikai halandzsával is eldöntheti az ügyet a legfelső rendes bíróság (Kúria). Konkrét esetek ismeretesek (pl. ez, de ha szükséges, többet is tudunk mutatni.), ami például az alábbi abszurd esetet idézheti elő: "[A Kúria] az ítéletben arra a következtetésre jut, hogy az általános jogelvekből levezethető, hogy akkor is teljesül [egy konjunktív állítás], ha a konjunktív feltételekből az egyik nem teljesül. Másképpen: a Kúria szerint A ÉS B állítás akkor is igaz, ha B hamis." Ez nyilvánvalóan ellentétes a logika alapvető szabályaival, ám a pervesztes fél már rendes jogorvoslattal sehová nem fordulhat panasszal. Eljutott a magyar igazságszolgáltatás arra a szintre, hogy olyan ultima ratio ítéletek is születnek, amik a következő kaptafára készülnek: "Blablabla, tehát megbüntetlek. Fellebbezésnek helye nincs.". Hová jutunk, ha nem lépünk fel az ilyen súlyos probléma ellen?

Álláspontunk szerint ez a helyzet sürgős rendezést kíván. Bár alkotmányos szinten az Alaptörvényben már deklarálva van, hogy tudományos igazságok kérdésében a tudomány képviselői hivatottak dönteni, ám ez a gyakorlatban a bírósági rendszer fogyatékossága miatt nem valósul meg maradéktalanul. A logikai kérdések nyilvánvalóan a tudományos igazság hatókörébe esnek. A logika egy egzakt, hétköznapi értelmezést nem tűrő, precíz matematikai módszereket igénylő tudományág. Ugyanez igaz például a magyar nyelvtani értelmezési kérdésekre (hermeneutika) is. Emiatt logikai és nyelvtani értelmezési kérdésekben álláspontunk szerint az MTA hivatott állást foglalni, és nem például a Kúria. Amennyiben a Kúria foglal állást azügyben, hogy egy ügydöntő ítélet indokolása logikus-e vagy megfelel-e a nyelvtani értelmezés szabályainak, akkor megsérti az Alaptörvény hivatkozott kógens normáját. A jelenlegi rendszer álláspontunk szerint ebben a formában alkotmánysértő.

Javasoljuk, hogy feltétlen jogorvoslati indok legyen, ha a felek valamelyikének kérelmére az MTA úgy foglal állást egy bírósági ítéletről, hogy az a logika alapvető szabályainak megsértésével született vagy nyelvtani értelmezési hibát tartalmaz, és a logikai szabályok megsértése vagy a helytelen nyelvtani értelmezés az ügyre érdemi kihatással van. Egy ilyen rendszerszintű megoldással az Alaptörvényben foglalt kritérium is végre kielégítésre kerülhet. Az MTA ezáltal többletbevételhez is juthat, valamint őrködhet az igazságszolgáltatás ésszerűsége és logikai megfelelősége felett. Egy ilyen társadalmi kontroll álláspontunk szerint nem sérti az igazságszolgáltatás kizárólagosságát és sérthetetlenségét, mivel alkotmányos követelményre épül. Kormányra kerülésünk esetén a fenti javaslatot (további társadalmi egyeztetésekkel) a gyakorlatba ültetjük.

Az MTA szerepe a bíróságok szellemi színvonalának biztosításában

Álláspontunk szerint a megfelelő minőségű igazságszolgáltatáshoz intelligens bírákra van szükség. Ez levezethető abból a bírósági kötelezettségből, hogy egy ítélet (valamint a megállapított tényállásból az ítéletig vezető logikai láncolat) a logika alapvető szabályaival nem lehet ellentétes. Belátható, hogy ha a bírák nincsenek tisztában a logika alapvető szabályaival, akkor időnként hozhatnak olyan (akár ultima ratio) döntéseket, amelyek a logika alapvető szabályaival ellentétesek. Ez ellen csak úgy védekezhetünk, ha biztosítjuk, hogy Magyarország bírái elérik a szükséges minimális szellemi színvonalat nemcsak lexikális és jogi vonatkozásban, hanem a logikus és egzakt gondolkozás terén is. Jelen helyzetben gyakorlatilag az igazságszolgáltatási hatalmi ág dönt abban a tudományos kérdésben, hogy kinek felel meg a szellemi színvonala egy adott pozícióra. Ez álláspontunk szerint alkotmánysértő.

A helyzetre álláspontunk szerint egy célzottan kidolgozott intelligencia/logika teszt alkalmazása a megoldás. Ahogyan például a könyvelők számára is éves továbbképzés és kreditvizsga szükséges, úgy javasoljuk, hogy a bírák számára is legyen kötelező egy éves, szakértők által kidolgozott specifikus intelligencia/logika teszt teljesítése. Ezzel megakadályozható, hogy olyan leválthatatlan bírák hozzanak meg fontos ítéleteket, akiknek szellemi teljesítőképességük egy fontos, közbizalomra igényt tartó pozícióban nem elégséges. Logikus ítéleteket ugyanis csak olyanok tudnak hozni konzisztensen, akik logikusan tudnak gondolkozni. Kormányra kerülésünk esetén (további egyeztetések után) az MTA szerepét a tesztek kidolgozásában és alkalmazásában látjuk. Ezzel a rendszerszintű megoldással javítható az igazságszolgáltatás minősége és pártatlansága.

Az MTA szerepe az alkotmánybírák választásában

Az Alkotmánybíróság a rendes bíróságok felett áll, és feladata többek között az Alaptörvénybe foglalt alkotmány védelme. Jelenleg a pártok jelölik az alkotmánybírákat. Ez álláspontunk szerint ahhoz hasonlítható, mintha egy iskolai osztály saját magának választaná meg a matektanárt. Nyilvánvaló, hogy olyan tanárt választanának, akitől mindig jelest kapnak. Például a szimpatikus takarítónénit. Innentől kezdve a matematika oktatása átmenne a vicc kategóriájába. Álláspontunk szerint negatív jogállami következményei vannak a jelenlegi, politikai alkotmányozási törekvéseknek. A jelenlegi gyakorlat olyan, mintha egy pártállam néhány tőkés családja döntené el, hogy Magyarországon ki matematika professzor. Jelenleg így dől el, hogy ki lehet alkotmánybíró.

Javaslatunk egy rendszerszintű megoldást kínál a nemkívánatos totalitárius pártállami törekvések elkerülése érdekében. Az alkotmánybírák jelöléséhez álláspontunk szerint azt kell eldönteni, hogy ki felel meg egy ilyen fontos pozíció betöltéséhez tudományos szempontból. Ez tudományos igazság kérdése. Egy alkotmánybírónak ugyanis jogelméleti, jögtörténeti, államelméleti, alkotmányjogi és egyéb, elsősorban jogtudományi területeken kell kiemelkedő tudással rendelkeznie. Ennek megítélése tudományos kérdés, amiben a tudomány képviselőinek kell állást foglalnia. Emiatt a jelenleg alkalmazott rendszer álláspontunk szerint alkotmánysértő. Kormányra kerülésünk esetén (további egyeztetések után) elérjük, hogy az alkotmánybírák jelölésében (vagy akár megválasztásában is) az MTA kulcsszerepet kapjon, ahogyan közvetett módon ez már most is alkotmányos követelmény.

Az MTA szerepe a kutatás-fejlesztések finanszírozásában

Álláspontunk szerint a jelenlegi kutatás-fejlesztési gykorlat egy nagyotmondó verseny, aminek pozitív társadalmi hatása elenyésző. A kutatás-fejlesztési pályázatokat nem az MTA szervezésében bíráják el, hanem olyan felkért személyek a bírálók, akiknek a pártatlansága, szakmai tudása és objektivitása megkérdőjelezhető. A K+F kérdésekben (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés) álláspontunk szerint a tudomány képviselői hivatottak dönteni. Emiatt a jelenlegi K+F finanszírozási rendszer álláspontunk szerint alkotmánysértő.

Javasoljuk, hogy a jelenlegi K+F finanszírozás mellett az amerikai mintájú Kihívás alapú, utólagos K+F finanszírozást is vezessük be. Ez a modell bizonyos esetekben jóval hatékonyabb lehet, mint a jelenlegi rendszer. Nem véletlen például, hogy az amerikai DARPA előszeretettel alkalmazza ezt a modellt. Pl. a DARPA Grand Challenge vezetett az önjáró autók elterjedéséhez. A Kihívás alapú K+F modellben csak az kaphat támogatást, aki valódi tudományos eredményt mutat fel. Ilyen Kihívás alapú díj volt például az Orteig díj is, amelynek során Charles Lindbergh elsőként átrepülte az Atlanti Óceánt New York és Párizs között. Ez valódi teljesítmény volt, ami a légiközlekedés elterjedéséhez jelentősen hozzájárult. Nem pártállami kegyeltek kapták a díjat, hanem az, aki demonstrálta, hogy elsőként képes ilyen eredményt felmutatni.

Kormányra kerülésünk esetén az MTA-nak kiemelt szerepet szánunk a K+F pályázatok elbírálása kapcsán, valamint a Kihívás alapú finanszírozási modell megvalósításában.

Az MTA szerepe az oktatásban

Aggodalommal figyeljük, ahogy a pártállami törekvések részeként az oktatás színvonala lezüllesztésre kerül. Álláspontunk szerint az oktatás tudományos alapokra kell, hogy épüljön. Az oktatás elsődleges célja, hogy a tudomány igényességével és alaposságával készítse fel a fiatalokat a modern élet kihívásaira. Emiatt a tananyagba tudományos igazságoknak kell kerülniük. Minthogy a tudományos igazságok kérdésében a tudomány képviselői hivatottak dönteni, ezért álláspontunk szerint alkotmánysértő, ha egy pártállam által kijelölt csoport határozza meg, hogy mi legyen a tankönyvek tartalma.

Javasoljuk, hogy az MTA kulcsszerepet kapjon a nemzeti tanterv összeállításában. Olyan tudományos igazságok kerüljenek a tankönyvekbe, amelyek kiállják az objektivitás próbáját, és megfelelnek a modern kor elvárásainak. Kormányra kerülésünk esetén (további egyeztetések után) az MTA-nak kulcsszerepet szánunk az ügyben.

Visszajelzésre számítunk

Megtiszteltetésnek vesszük, amennyiben a fenti témákban a Tisztelt Magyar Tudományos Akadémia visszajelzést ad számunkra. Ennek birtokában politikai programunk fenti elemeit szilárd alapokra helyezhetjük. Felvetéseinket azért foglaltuk nyílt levélbe, mert a társadalom többi tagjától is szívesen fogadunk építő kritikákat és hasznos visszajelzéseket.

Politikai Program 2018 (ERÉNY-TERV): itt

Videóink: itt

Társadalmi Szerződés: itt

Nemzetegyesítő Stratégia: itt

Csatlakozás: itt

IBAN: HU91-12076910-01607895-00100001 (Raiffeisen Bank)

Honlapunk: itt

Évkönyv 2017: itt

Platón Párt Szimpatizánsok Facebook csoportja: itt

Az erény legyen veled!

Kelt: 2017.01.12.

Tisztelettel,

PLATÓN PÁRT

Az erény pártja

A PLATÓN PÁRT Közgyűlésének jóváhagyásával